Bejelentkezés az alakulóban lévő kistermelői szövetkezési formábaKlikk ide!

2016. március 31., csütörtök

Helyhatósági választások - Június 2016



Még egy hónap…

Teszek egy kitérőt, mert sajnálattal tapasztalom, hogy továbbra is sablonszerűen ismétlődik a választásokra való készülődés.
Közvélemény-kutatások, aláírásgyűjtés, háttértoborzás, tehát a választási technikák továbbra is jól működnek.

Ha ez így marad, akkor június 5-én kampánytechnikákra és -stratégiákra , politikai manőverekre szavazunk, nem a város jövőjére.

A kis települések nem kellene  feltétel nélkül majmolják a nagypolitikát. Ez csak a politikusoknak jó. A közösségek számára a káoszt, a helyzet felismerhetetlenségét és nagy valószínűséggel a rossz döntést eredményezi.
A felkészülés, a jelöltállítás legfontosabb elemei maradtak el. Ezek nagy vonalakban a következők. (Az előválasztásokat már nem is merem említeni)
A tisztségben lévők részéről a részletes beszámoló: eredmények, kudarcok, önkritika. Mi az, amit másként szándékoznak csinálni egy újabb megbízatás esetén.
A megmérettetést ellenzéki vagy független pozícióból vállalók részéről pedig legalább egy pár meghatározó stratégiai pontot, prioritást magába foglaló tájékoztató. A hivatalos kampány ideje alatt jöhetnek a részletek, látványos ígérgetések, porhintés, mert ettől már végképp nem tudja senki megvédeni a kampányt. Ezért minősítem nagyon fontosnak a kampány előtti aránylag józanabb, nyugodtabb hangulatú készülődést, mely segíthet kiigazodni a kampány útvesztőiben.
Még mindig remélem, hogy június 5-én a megvalósítható elképzelések, prioritások, programok közül, és nem a választások szakértői által kikozmetikázott szent hazugságok közül választunk.
Hogy ez így is legyen, maradt egy hónapunk a mérlegelésre, cselekvésre.
Az érintettség kapcsán nem fejezhetem be írásom egy beismerő vallomás, önbírálat nélkül. Aki még emlékszik, vagy elolvassa 2015. január 25-i beköszöntő írásom a http://www.palarpad2015.blogspot.ro/ oldalon, az megérti. Mert az történt, hogy politikai pályafutásom alatt a megfogalmazott kritika egy részének gyakorlója és haszonélvezője voltam.
                                                                     Tisztelettel Pál Árpád.

2016. március 30., szerda

Szövetkezési formák – Érdekvédelem!



Két olyan témakör, amelyektől meghatározó mértékben függ életminőségünk.
Ugyanakkor életre hívásuk, működésük, de leginkább hatékonyságuk legnagyobb mértékben tőlünk, a közösség hozzáállásától függ.
Újkori demokráciánk 25 éve alatt dicséretes dolog az a tény, hogy nagyon sok szövetkezési forma létre is jött. Működnek ma is. Amit közösen kellene tenni az nem más, mint az eredményesség és a különböző szervezetek közötti együttműködés hatékonyságának kielemzése, természetesen jogaik, céljaik sérülése nélkül. Még egyszerűbben, hogyha az alakuláskor megfogalmazottak valóban meg is valósultak? Természetesen nem hibakeresésre gondolok. Meggyőződésem, hogy működésük során a szervezetek sok olyan nehézségbe ütköztek, melyről szívesen beszélnének. Mindezeket kibeszélve közösen könnyebben találnánk megoldást a hatékonyság fokozására.
Az érdekvédelemről sajnos nem mondható el ugyanez. Szinte habozás nélkül ki lehet jelenteni, hogy működőképes érdemi érdekszövetség nem is létezik városunkban. Ezek megszervezése nem valakik ellen kell történjen, hanem mindenki érdekében. A jól működő érdekszövetségek védik a munkaadókat a hatalmi túlkapásokkal szemben, a munkavállalót pedig az egyszemélyes, legtöbbször eredménytelen szélmalomharctól.
Ezen témákról is lehet tovább hallgatózni, úgy tenni mintha nem vettük volna észre, esetleg nem is léteznének, de tudatában kell lenni mindenkinek, hogy ezzel csak a változást, a fejlődést hátráltatjuk, legyen az az ismeretek hiánya miatt, vagy szándékosan.
Amivel nem foglalkozott senki, és ezért nem is valósulhatott meg, az a kistermelők, termelői csoportok szövetsége. Ez nem ugyanaz, mint a pályázati rendszerben már jártas vállalakozói csoportok, személyek szövetsége. A kistermelők helyzetének tisztázása jelentené azt a tömegbázist, amely munkahelyteremtéshez, jövedelempótláshoz, és hosszú távon a megélhetés biztosításához vezethetne.
Kit nevezhetünk kistermelőnek? Mindenkit, aki a betakarítás után – a család szükségletein kívül – termékfölösleggel rendelkezik. Fölösleggel, melyet vagy el ajándékoz, vagy tavasszal eldob. Mert különböző okok miatt szabadpiaci árusítással nem tud, vagy nem akar foglalkozni. Ebből adódóan természetesen semmi nem ösztönzi a többlettermelésre. Ezen társadalmi réteg érdekeltté tétele már komoly összefogást, együttműködést igényel. Íme, ennek egy vázlatos formája, melyet a következő részekben taglalok. A megvalósításhoz szükség van a kistermelők hatékonyan működő szövetségére, és az önkormányzat (helyi, megyei) pénzügyi áldozatvállalására. Ez nem mást jelentene, mint megpályázni, vagy helyi forrásokból finanszírozni egy hűtőberendezéseket is tartalmazó raktározási felületet. Modern kifejezést használva: logisztikai központot. Működtetését a szövetség által megválasztott vezetés biztosítaná. Első fázisban sor kerülne a többlettermelés nyilvántartott raktározására és értékesítésére. Az értékesítés jelenti az igazi nagy kihívást. Egyszerűen abból kiindulva, hogy az első fázisban a vásárlók a helyi fogyasztók köreiből kell kikerüljenek. A minőség javulásával, a mennyiség növekedésével párhuzamosan következne a piaci szerepvállalás.
A fentiek szellemében körültekintéssel, türelemmel tenni kell az egészséges táplálkozás, a fogyasztói öntudat, a minőség kontra mennyiség, a gazdagodás kontra megélhetés szemlélet kialakításáért.
Mivel a fentiek megvalósítására a politikum a közeljövőben nem fog időt szakítani – nem azért mert esetleg nem találja jónak, vagy nem akarná – egyszerűen azért, mert egyelőre ma még a politikum a túlélésnek rendel alá minden tevékenységet, és amiről most beszélünk az messze nem annyira látványos, hogy rövidtávon szavazatokat hozzon. Ezért a mozgató rugó a közösség kell legyen.
(Folytatás a következőkben.)




2016. március 6., vasárnap

Egy virágos Gyergyószentmiklósért!



Az elméleti önkritika, kritika után lássunk néhány konkrétumot, mert a végcél, hogy mit teszünk közösen a várva várt jobbulás érdekében.       
Az első próbálkozás a közös virágültetési akció lehetne. Anyagi vonzata alig van, akár palántából, akár magokból állítjuk elő. A lelkiállapotunkra gyakorolt hatása viszont annál nagyobb. Ha sikerül jól látható helyen (ablakban, kertben, kerítés előtti ágyásban) minél többet elhelyezni, akkor mindannyian nyernénk. Vezetőink bármennyire is jól dolgoznának mostantól, akkor is csak többéves távlatban remélhetünk pontra tett infrastruktúrát. Városunkban a gödrök, a sár, por még sokáig szerves része marad életünknek. A virágok megjelenése, többek között, két szempontból hozna változást. Elviselhetőbbé tenné mindennapjainkat, és ami még ennél is fontosabb, ezzel is jeleznénk egymásnak, nem vagyunk magunkra, nem vagyunk közömbösek, hogy összetartozunk, és ezt tettekkel is akarjuk, tudjuk bizonyítani.
Köszönet, és ugyanakkor elnézés azoktól, akik már rég tettek és tesznek a virágos Gyergyószentmiklósért.
A N. Bălcescu 30, valamint a Szurokfőző 10 szám alatt biztos továbbra is lesz virág. Kérem, jelezze, ha szeretne kapcsolódni az akcióhoz, de ennél is fontosabb, hogy ültessen virágot. Köszönöm.