Bejelentkezés az alakulóban lévő kistermelői szövetkezési formábaKlikk ide!

2015. február 27., péntek

Önkormányzatiság 2.



Minden alkalommal meg fogom említem, hogy a politikai elemzés nem azért szükséges, hogy az elkövetett hibák mellé a bűnbakokat is keressük. Azért kell ezekről a dolgokról beszélni, hogy még egyszer ne tudjanak előfordulni. Az csak természetes, hogy a „váltástól 1990-től napjainkig” elkövetett hibák kiküszöbölésére van szükség. Az elkövetett hibáknak nincs etnikai vagy pártpolitikai színezete. A hibák, mulasztások következménye egyszerűen a ,,lemaradás”.
A félreértések elkerülése végett, indulásból tisztázni szeretném. Nem igaz a már szállóigévé vált ,, nem csinált, nem csináltak semmit”, vagy „minden  rossz, ami történt, történik” kijelentések egyike sem. Minden korszaknak és vezetésnek vannak eredményei, melyeket nem szabad minimalizálni. A megvalósítások el nem ismerése legalább annyira félrevezető lehet, mint a megalapozatlan „nem csinált semmit” típusú rágalom.
Amivel, véleményem szerint, nagy probléma van az a 2003-2014 közötti időszak lehetőségeinek ki nem aknázása, és értelemszerűen az ezáltal okozott veszteségek nagyságrendje. Csak a felkínált lehetőségekről fogok beszélni, nem a nemlétezőkről. Azokról, melyek önhibából, tehát a mindenkori városvezetés mulasztásai miatt maradtak kiaknázatlanul.
Gondolom, mindannyian azon vagyunk, hogy a 2014–2020-as költségvetési ciklusban ne vesztesei, hanem haszonélvezői legyünk az ország és az unió felajánlotta lehetőségeknek. Mert nem arról kell vitát kezdeményezni, ami az ország, az unió adminisztrációs  útvesztőiben tőlünk függetlenül elveszik. Vitát azokról a lehetőségekről kell kezdeményezni, melyek megvalósítása a közösségtől és vezetőitől függ. Még pontosabban az „összefogástól”. Ez nem lehet közömbös egyetlen gyergyói polgár számára sem. Miután bejárjuk az eltelt időszakok történéseit merem remélni, hogy a „kézlegyintések”, vagy „tele a hócipőm” jellegű megnyilvánulások gyérülni fognak, és tudatosodni fog minden jóhiszemű gyergyói polgárban, hogy igenis rajta is múlik nagyon sok, nem csak a vezetőkön.
A következő részben az 1990 óta eltelt korszakok lehetőségeiről, és ezek függvényében megvalósításairól próbálok adatokkal alátámasztott, minél hitelesebb tájékoztatást adni.
A politika nagyon fontos, de számomra mégis a mezőgazdaság, a gazdatársadalom fontosabb. Ezért a következőkben, a politikai elemzéssel párhuzamosan, a kistermelők–fogyasztók egymásra találása témakört is indítom.





2015. február 26., csütörtök

Önkormányzatiság



Politika fejezettel szeretném kezdeni a párbeszédet. Elsősorban azért, mert az idő sürget. Szeptembertől már indul a kampány. Természetesen nem hivatalosan, de már minden cselekvés, nyilatkozat a 2016 tavaszán sorra kerülő önkormányzati választások jegyében, érdekében történik. Nyár végéig volna még idő a higgadt, indulatoktól mentes, építőjellegű vitára.
Miben kellene segítsék ezen  beszélgetések,  viták a közösségünket?
– Hogy megtaláljuk azon  ,,szív-lélek”  embereket,  akik az ügyeskedőkkel ellentétben „,élni és nem visszaélni” fognak a  lehetőségekkel, ahogy ez, az utóbbi időben gyakorlattá vált. Kisközösségek esetében összefogással megvalósítható. Példa bemutatásával erre visszatérek.
– A mindenkori  városvezető  és a városvezetés eredményességének mérlegelésében. Számomra ijesztő azt látni, hogy még mindig hajlamosak vagyunk  előnybe részesíteni a pillanatnyi, szemnek tetszetős megvalósításokat a közép vagy hosszútávi stratégiák fenntartásával szemben. Megéri feladni a jövőt pillanatnyi sikertörténetekért? Azt is figyelembe véve, hogy ezek elsősorban a vezetők talpon maradását, egy újabb mandátumot hívatottak biztosítani a város valós problémáinak megoldása helyett.
Hogy még érthetőbb legyek. A meglévő pénzt bárki el tudja költeni. Ezért véleményem szerint semminemű különdíj nem jár senkinek. Külön díjazást érdemel az, aki külső forrásokból ,,térítésmentes” összegekkel tudja gyarapítani a helyi költségvetést. 
A dolog azért nem egyszerű, mert hibás értékrend, téves értékelés esetén pontosan a jóhiszemű polgárok járulnak hozzá a jövőt felvállaló jóhiszemű vezetők távolmaradásához, vagy a tisztségben lévő, önmagukat feláldozók eltávolításához. Ezáltal szabaddá téve az utat az egyéni érdekeket képviselő ,,ügyeskedők” előtt.
Jól látom?, rosszul?, vagy egyszerűen elfogadhatatlanok a tények? Várom megjegyzéseiket, ötleteiket.

2015. február 10., kedd

Idézet

Az élet gazdagabb lesz, ünnepibb és emberibb, ha megtöltöd a hétköznapok néhány percét a rendkívülivel, az emberivel, a jóindulatúval és az udvariassal; tehát az ünneppel...

2015. január 25., vasárnap

Tíz év után a palarpad2015.blogspot.ro-n újra



Életminőségünk javulását várjuk a rendszertől, vezetőinktől. Napirenden szembesülünk a hibákkal, keressük a felelősöket. Ez így rendben is van, és nem szabad feladni. De vajon minden csak másoktól függ? Meggyőződésem, és vallom, hogy nagyon sok lehetőség nem csak a rendszeren, politikumon, vezetőkön múlik, hanem a mi hozzáállásunkon is. A „hogyan” megtalálásában lenne hívatott segíteni az induló palarpad2015.blogspot.ro közéleti blog. Szerepe az lenne, hogy mindennapi gondjaink mellett kibeszéljük, megosszuk elképzeléseinket, ötleteinket, a hogyan továbbot. Ebben kérem az együttműködést, elsősorban a fiataloktól és minden jó szándékú gyergyói polgártól.

Tisztelt Gyergyószentmiklósiak!

Tíz éve múlt 2014 június 23-án, hogy átadtam a város vezetését.  Az eltelt idő miatt, a felnőtté vált fiatalok tájékoztatása érdekében pontosítok: 1992 márciusától 1996 decemberéig alpolgármestere, majd 2004. június 23-ig polgármestere voltam városunknak.
Ez azt is jelenti, hogy az 1989-ben bekövetkezett változás 25 esztendejéből 12 év történéseiért mindenkor felelősséggel tartozok városunk jelenének és jövőjének alakulásában. Érvényes ez 2008–2012 között, a romániai magyar közösségért vállalt, félresikeredett képviselői mandátum idejére is.
A 2012-ben bekövetkezett egészségügyi problémáim kapcsán megéltem a vég közelségének kegyetlen tényét, valamint a számvetés okozta még kegyetlenebb vívódásokat.
Túl mindenen, egészségi állapotom javulása megerősített, és cselekvésre ösztönöz.  Úgy érzem, a magam és a közösség iránt érzett igényesség és felelősség kötelez. Az események ismeretében, úgy gondolom, hogy újra beszélnünk kell röviden a múltról, a jól vagy kevésbé jól végzett dolgainkról. A jelent és jövőt formáló dolgainkról pedig részletesen. Szívvel, lélekkel, indulatok nélkül, és önzetlenül.
Célom hozzájárulni egy folyamat elindításához, mely hosszú távon segítene, egymásra figyelve, közösen cselekedni. Ez nem jelentene sem többet, sem kevesebbet, mint újra őseink nyomdokaiba lépni.
Próbálkozásomat, az önzetlenül, tehetségem szerint a közösségért végzett közel húsz évnyi munka sikereire és kudarcaira, valamint a szerzett tapasztalatokra alapozom.
Nincs szándékomban senkit bántani A múltból tulajdonképpen csak felidézni, megismételni szeretnék dolgokat. Teszem annak reményében, hogy a jelenlegi helyzetben tanulságos lehet. A cél érdekében vállalom a valós vagy akár a valótlan bírálatot is.
Csak egyetlen dolgot kérek Önöktől. Gondolkozzanak el, mindazon ami megjelenik, esetleg elhangzik.

Témák, melyeket érinteni szeretnék:

Politika, önkormányzatiság. A váltás utáni korszakok:
- 1990–2003 (az átmenet);
- 2003–2007 (európai uniós előcsatlakozás);
- 2007–2013 (a csatlakozás első mandátuma);
- hol tart a város a csatlakozás második mandátuma elején (2014–2020).
- elemzés, összehasonlítás;
A kistermelők (mezőgazdaság, állattenyésztés, kisiparosok) és a fogyasztók egymásra találásának segítése.
Gazdaság terén a valós önszerveződés, a meglévő szervezetek tevékenységének összehangolása.
Életképes, működő érdekképviselet (szakszervezet, szociális háló, lakószövetségek stb.) kialakítása, tevékenységük összehangolása.
A közvetlen környezetünkben fellelhető erdei gyümölcsök, gyógynövények közegészségügyi célokra való felhasználásának népszerűsítése.

Néhány javasolt témacsomag, ami igény szerint bővíthető. Természetesen mindez csak tervezet, lendület az induláshoz. Bármilyen közösségünket érintő kezdeményezésnek helye van a párbeszédben. Bízom benne, hogy ez így is lesz.

Tisztelettel,
Pál Árpád