III. Gyergyói Magbörze

Első alkalommal vettem részt magbörzén. Bevallom, örülök, hogy elmentem a III. Gyergyói Magbörze nevet viselő rendezvényre. Gratulálok az ötletgazdáknak, szervezőknek, előadóknak.
Megnyugtató számomra és egyben garancia is a folytatásra a nagyszámú fiatal résztvevő jelenléte az eseményen. Kimozdultunk a holtpontról. Igazolódott, hogy van érdeklődés. Egyre többen látnak fantáziát a háztáji tevékenységek nyújtotta anyagi lehetőségekben, valamint annak családformáló szerepében, betegségmegelőzésben.
A kistermelői tevékenység, ha lassan is, de újraéledt. Ma még egyéni, családi szinten. A következő lépés az egyének, családok valamilyen szövetkezési formába tömörülése lenne.
Európa szerte beigazolódott, hogy a jövőben a túlélés szempontjából nincs más alternatíva, mint az érdekképviseletekbe tömörülés.
Ez közösségünk esetében sem tud másként történni. A kérdés csak az, hogy mikor?
A fentiek szellemében várom az érdeklődőket az alakuló egyesület következő találkozójára:
Helyszín: Szilágyi vendéglő
Időpont: március 9., csütörtök 19:00 óra
Elérhetőség: személyesen a találkozók alakalmával, a 0744-701954 telefonszámon, palarpad54@yahoo.com e-mail címen, valamint a palarpad2015.blogspot.ro oldalon (klikk a bejegyzésre).

Jó hír, a teherforgalmi útszakasz megújul!

Egy régi seb gyógyul be, ha megvalósul a felújítás. Ezt csak üdvözölni tudom.
Ugyanakkor kihasználom az alkalmat, hogy rávilágítsak az általam sokat emlegetett, mandátumokon átnyúló programok szükségességére. Valamint a hiányuk okozta következményekre. A teherforgalmi út feljavítása, karbantartásának körülményei nem a legnagyobb, de egy tipikus eset a szemléltetésre.
A teherforgalmi útvonal városunkban kényszermegoldás. Megoldás, melynek eredményként ez a szakasz az országos teherforgalmi utak részeként működik. Ez így is marad a terelőutak megvalósításáig. Terelőutak, melyek megvalósulása, főleg kisvárosok esetében, a kezdeményezéstől eltelt közel 15 év után is még mindig beláthatatlan távolságra van.
Ezért gondoltuk úgy már a 2000-es évek elején, hogy nem normális dolog az, hogy egy forráshiányokkal küszködő kisváros végezze a karbantartását egy olyan útszakasznak, amely nemzeti és nemzetközi teherforgalmat szolgál ki. Ezért kezdeményeztük a 2000-es évek elején az útszakasz 2100 méteres szakaszának átminősítését helyiből nemzeti érdekeltségű kategóriába. Ez a Halászok, Békény, Dózsa György, Tűzoltók 2100 méteres szakaszának a lecserélését jelentette volna, a Gábor Áron, Főtér (a Halászok utca kezdetétől), Kárpátok, N. Balcescu és a Tűzoltók utca útkeresztezéséig). A jelenlegi teherforgalmi szakasz karbantartását, rehabilitációját a nemzeti útügy végezte volna, a főtéren áthaladó szakaszt pedig a város. A tanulmányok elkészültek, az engedélyeztetések előrehaladt fázisban voltak, de a kivitelezést félúton érte a 2004-es választás és vezetésváltás.
Nem a választás, a váltás a probléma, amit a politikusok minden esetben maguk felé megmagyaráznak. A problémát a jól működő önkormányzatiság alapszabályainak be nem tartása jelenti. Ez nem más, mint a választások utáni régi, vagy új vezetés azon kötelessége, hogy elemezzen és az adott körülményekhez alakítson minden új vagy folyamatban lévő fejlesztést, elképzelést.
Ezt nem sikerült a mai napig meghonosítani városunkban. A felvázolt folytonosság hiányának következményeként költünk ma pénzt egy olyan beruházás megvalósítására, melyet az állami költségvetés megoldott volna, és ma ebből a pénzből más fontos beruházás valósulhatna meg.
Mielőtt bárki is megállapítaná, hogy a lecserélt szakasz is javítást, karbantartást igényelt volna, három lényeges különbségre hívom fel a figyelmet. A városnak maradt szakasz sokkal jobb állapotban volt. Leterheltsége jóval kisebb, tehát karbantartási költségei is kisebbek lettek volna, és nem utolsó szempont, hogy a központi rész felújítására pályázati lehetőségek álltak az önkormányzat rendelkezésére az évek folyamán.
A felvázoltak alapján tud  megtörténni ma, és ha változás nem következik, még nagyon sokáig, hogy a vezetők, a politikusok számára: ,,a mulasztások babért teremnek, következmények nélkül”. Mert, akik ma hozzájárulnak a felújítás megvalósításához, jogosan részesülnek elismerésben. Akkor is érvényes az állítás, ha a politikus, a vezető önhibáján kívül kerül a felvázolt helyzetbe.
A magyarázat egyszerű. A mai napig sem vállal felelősséget senki a szakmai mulasztásaiért. Ismeretek hiányában, valamint a kozmetikázott információk miatt az emberek számára rejtély marad a mulasztás igazi oka, a felelősök személye. Így természetesen a számonkérés is elmarad.
Ez csak egy a sok eset közül. Ezek miatt szeretném, ha sértődés helyett békében visszatérne városunkba a szakmaiság, és vele együtt a normalitás.

Szoros kapcsolat szükséges a termelő és fogyasztó között

A gazdák, a termelők után a fogyasztókhoz, a vásárlókhoz fordulok. Ahhoz, hogy érdemben kimozduljunk a holtpontról, Önök, gyergyói vásárlók, fogyasztók nélkül nincs esély. Egész pontosan ma a személyes kapcsolatokon alapuló vásárlásokat kellene tovább fejleszteni, túllépni, szervezettebb, ellenőrizhetőbb, egy mindenki számára biztonságosabb rendszer keretén belül.

Ezért szeretném, ha az elkövetkező találkozókon már fogyasztó és termelő közösen fejtené ki a véleményét. Csak a nyíltan vállalt vélemények ütköztetéséből tud kialakulni életképes, időtálló viszony helyi termelő és fogyasztó között.

Meggyőződésem, hogy a termelői-fogyasztói viszony új alapokra helyezésének előbb vagy utóbb be kell következnie. Egészségi, gazdasági okok egyaránt rá fognak kényszeríteni. Ha ma képesek leszünk az alapok letételének érdekében az első lépéseket megtenni, akkor nagy szolgálatot teszünk közösségünk jövője érdekében.

A fentieket felvállalni nem látványos, mert az eredmények nem azonnal jelentkeznek, nem hálás, mert minimális az anyagi vonzata, de kötelező, természetesen elsősorban azok számára, akik valóban végleges életterüknek tekintik Gyergyószentmiklóst.

Gyergyói gazdák, kistermelők, figyelem!

Megbeszélésre hívom kistermelői minőségben mindazokat, akik szeretnek, vagy szeretnének összehangoltan, szervezett formában háztáji típusú gazdaságitevékenységet folytatni.

Amiről beszélni, vitát indítani szeretnék:

- termelői csoport, vagy más szervezeti forma létrehozása;
- a minőség helye és szerepe a globalizációs nagyipari termelés áradatában;
- minőségi táplálkozás;
- kistermelői tevékenység;
- kistermelők,  vásárlók viszonya;
- piac, értékesítés, marketing;
- jövedelempótlás, megélhetés, vagy mindkettő.

Helyszín: Szilágyi vendéglő.
Időpont: március 2 csütörtök 18:00 óra.

             

Alapelvek

Működési keretjavaslat, melyet közösen kellene „kerekre” formáljunk

Esetleg segíthet az indulásnál, a bizalom erősítésében néhány személyemmel kapcsolatos aktuális tudnivaló. Negyedik éve lesz az idén, hogy egészségi és más jellegű okok miatt társadalmi, szakmai tevékenységgel felhagyva visszatértem a gyökerekhez, a gazdálkodáshoz. Kistermelőnek minősítem magam. Körülbelül 50 áron lucernát termesztek, kézi megmunkálásban, szárítókon szárítva.

Kalapácsmalmon lucernalisztet készítek belőle. A helyi termelőktől vásárolt szemes takarmányt (búza, árpa, zab) ugyancsak kalapácsmalmon előkészítem, és a lucerna lisztel  vegyítve készítem az alaptakarmányt. Ez képezi az alapeledelt az általam tartott disznók, tyúkok, húscsirkék, nyulak számára. Ezen kívül kb. 5 áron termesztek zöldségeket. Ugyanennyin pityókát. Természetesen, úgy ahogy az udvaromra nem jön be semminemű táp az állatok számára, úgy a  hozam növelése érdekében a megmunkált földterületek sem ismerik a műtrágyát, vagy más nem természetes vegyszert. A keletkezett trágyamennyiséget felhasználva komposztálási módszerrel állítom elő a veteményesre, a földre szükséges tápanyagokat. Jelen pillanatban a család számára termelek. A fölösleget, úgy mint bárki más, ahogy tudom, úgy értékesítem. És itt a nagy kérdőjel. Meddig és miért kell mindenkinek külön-külön megküszködni az értékesítéssel? Vajon összehangoltan nem volna könnyebb? Meggyőződésem, hogy igen. 

A fentiek ismertetése mellett fontosnak tartom ugyanitt elmondani a következőket. Gazdálkodói múltam, gyökereim, valamint a befutott életpályám alatt felhalmozódott tapasztalataim mostanra tisztultak le. Ezeket semmiképp nem szeretném földbe vinni, úgy, hogy nem osztom meg közösségem tagjaival. 

Minden, amit vállalok, amit próbálok tenni, elsősorban saját lelkiismeretemre hallgatva, senkitől nem kényszerítve ingyen, bérmentve teszem.

Ahhoz, hogy ne csak elképzelés maradjon, és elvesztegetett idő egy életképes működő szervezeti formának kell létrejönnie.

Elsősorban azért, mert csak így lehet hitelessé válni a vásárlók előtt, csak hitelességet, komolyságot bizonyítva lehet elérni az önkormányzat, a megyei tanács támogatását, csak így sikerülhet az országos vagy az uniós pályázatokhoz eljutni. 

A fenti támogatási lehetőségek eléréséig áldozatos, egyenesen önfeláldozó munkára, kitartásra van szükség, és mindezt az első időszakban egy nem a kifejtett munkának megfelelő jutalmazásért. Ezen időszak nagysága sok mindenen, de elsősorban rajtunk múlik. 

Igazán sikeresekké, akkor tudnunk válni, ha mozgalom szintűvé tudna formálódni a kezdeményezés. Ekkor lehetne majd munkahelyteremtésről, megélhetési lehetőségről beszélni. A cél pedig ez kell legyen. És még ráadásul ezzel nem is mondhatnánk, hogy feltaláltuk a spanyolviaszt, hanem egyszerűen csak szüleink, nagyszüleink nyomdokaiba lépnénk. Mert tulajdonképpen mit is csináltak ők? Kihasználva az adott lehetőségeket kemény, becsülettel végzett munkával megteremtették családjaik számára a legszükségesebbeket, ezzel megteremtve feltételét a helyben maradásnak. Tették ezt a nevelésre is figyelve, becsületes munkásembereket adva az utókornak. 

Javasolt alapelvek:

Minőség mindenek felett.

Mindenkor tudjuk kimondani, sajnáljuk, nincs több, elfogyott.

A szabályzatban foglaltak ellenőrzési módozata a belső ellenőrzés.

A belső ellenőrzés elvégzését a tagság minden tagja feltétel nélkül, bármilyen időszakban biztosítja.

A szervezeti formáról szakemberek bevonásával a tagság dönt.

Célközösség a gyergyói fogyasztók.

Mivel a minőség mindenek felett, megfelelő szint elérése és ellenőrzős után igazi minőségi árut kínálni unokáinknak, a jövő nemzedék számára.

Az alakulással párhuzamosan a fogyasztók megkeresése.

Az alakuló üléssel egy időben már léteznie kellene egy fogyasztópártoló tagságnak.

Szakmai képviselet bevonása, alapító tag vagy külsős  személyében.

*    *    *

Itt megállok. A kezdeményezés a minőségi szempontok betartása mellett mindenki számára, fizikai vagy már létező szervezeti forma számára nyitott.

Gyergyószentmiklós                                                        Tisztelettel

2017. február 20.                                                          Pál Árpád

Gazdák, kistermelők, figyelem!

Gazdák, kistermelők, figyelem!
Hétfőn, február 20-án megbeszélésre hívom kistermelői minőségben mindazokat, akik szeretnek, vagy szeretnének összehangoltan, szervezett formába nháztáji típusú gazdasági tevékenységet folytatni.
Amiről beszélni, vitát indítani szeretnék:
- termelői csoport, vagy más szervezeti forma létrehozása;
- a minőség helye és szerepe a globalizációs nagyipari termelés áradatában;
- minőségi táplálkozás;
- kistermelői tevékenység;
- termelők és vásárlók
- piac, értékesítés, marketing;
- jövedelempótlás, megélhetés.
Helyszín: Szilágyi vendéglő.
Időpont: február 20., 18:00 óra.
Tisztelettel Pál Árpád

Levelek városunk képviselő testületeihez,város vezetőihez 2004,2009,2017-ből.

Közösséget vezetni egyszerű, amennyiben a döntések mögött nincs magán-, vagy csoportérdek. Bonyolulttá a döntéshozók ügyeskedése teszi az átláthatatlanság elérésének érdekében.

Tisztelt polgármester úr, tisztelt képviselő-testület!

Megkésve is, de gratulálok a választásokon elért eredményekhez. Tiszteletben tartom a mandátum idejére. Szívből kívánok egy sikeres mandátumot, kis közösségünk életminőségének javulása érdekében.

Személyes vonatkozású bejelentéssel tartozom önöknek. Június 5-én nem tudtam a nagy összeborulásra, és a közös polgármesterjelöltre szavazni. Hogy miért? Aki olvasta a közéleti oldalamon közölt írásaimat, a választ megtalálta. Amennyiben nem, állok bárki rendelkezésére személyesen is.

A lényeg az, hogy, egy demokratikus folyamat lezárult, és el kell kezdődjön a cselekvés, lehetőleg összehangoltan.

Tisztelt polgármester úr, tisztelt képviselő-testület!

Önök közül bárki –, de hangsúlyozottan a testület újonnan választott tagjai – jogosan felteheti a kérdést, mit is akarok? Semmi mást, mint adminisztrációs ismereteim és élettapasztalatom alapján felhívni a figyelmet néhány általam fontosnak tartott stratégiára, alapelvre. A bemutatott botlásokon, hiányosságokon keresztül pedig elérni, hogy azok ne tudjanak újra megismétlődni.

A kialakult helyzetben, amikor a képviselő-testület, valamint a hivatal kulcspozícióit betöltő személyek nagy része is cserélődött, a szerencsés az volna, ha minél több városlakó fogalmazná meg elvárásait, megtenné építő jellegű javaslatait, ahogy ő látja. Ezzel segítve elsősorban önöket és természetesen városunkat.

Az általam megfogalmazottak létjogosultsága a következetesség. Mint volt városvezető, felvállalva tevékenységem árnyoldalait is, több eredménytelen kísérlet (2004, valamint 2009) után is kitartóan folytatom a szélmalomharcnak is tűnhető próbálkozásaimat. Természetesen felvállalva állításaim következményeit is, amennyiben esélyt kapnék a kivitelezésükben.

Meggyőződésem, hogy jelen megkeresésem és a mellékelt anyagokba foglaltak mellőzése, ahogy az történt 2004. után, továbbra is megtartja városunkat a nagy vesztesek soraiban.

Ezért önöknek nem kell mást tenni, mint úgy dolgozni, hogy végre ne legyen igazam, és akkor önökkel együtt a város is sikeres lesz.

A múlt történéseinek felidézésével továbbra is találkozhatnak apalarpad2015.blogspot.ro közösségi oldalamon.

Újkori demokráciánk önkormányzatai, polgármesterei minden jó szándékellenére követtek el hibákat. Most csupán a tévedés és a tévedés következményei közötti különbségre szeretném felhívni a figyelmet. A tisztánlátáshoz szükséges, hogy a legnagyobb tévedésről beszéljünk.

A változás után eltelt 26 évet, a fejlődés alapját képező pénzügyi források elérhetősége szempontjából két meghatározó korszakra oszthatjuk: 

1990–2003.: az átalakulás,a forráshiány, a korlátozott pályázati lehetőségek korszaka.

2003–2014–2020.: az EU csatlakozás történései, a szinte korlátlan forráslehetőségek korszaka.

Városunk fejlődésének lelassulását a követett stratégiák két korszak közötti felcserélődése okozta.

Míg 1990–2003. között a partnerségek, a magánosítás bármilyen lehetséges formáját lehetett volna keresni, addig 2003–2014–2020. a pályázati lehetőségek maximális kiaknázása kellet volna legyen az elsődleges szempont, és természetesen az kell legyen ma is.

Ezzel szemben, három mandátumon keresztül, 2004-től a partnerség, a magánosítás lehetőségeinek keresése következett be városunkban. Hogy tudatlanság, vagy szándékos cselekvés volt, azt lehet magyarázni. Azt viszont már kevésbé, hogy a stratégiák felcserélődésének eredményeként városunk esetében igazolódik a mondás, miszerint:

Nem az a nagyobb baj, hogy lassan fejlődött városunk, hanem az, hogy rossz irányba!

Mindazok, akik szándékosan, vagy ismeretek hiányában, akár a  félretájékoztatás áldozataiként, de hozzájárultak a fent bemutatott téves stratégia fenntartásához, a jövőre nézve el kell gondolkozzanak azon, hogy mivel tudnak hozzájárulni az elkövetett hibák korrigálásához. Azt már nem is merem kérni, hogy beismerjék tévedésüket. Azt viszont sokadszorra kijelentem, hogy teljes értékű emberré, akkor válunk, amikor saját hibáinkat, tévedéseinket nyíltan feltudjuk vállalni, és azokért nyíltan felelősséget is vállalunk. Ha sikerül felnőni a fentiekhez, akkor leszünk képesek egészséges döntések meghozatalára.

Röviden a 2004-ig történtekről:

Nem éltünk a partnerség kínálta lehetőségekkel a stratégiailag fontos tevékenységek – fűtés, víz-csatorna, hulladékgazdálkodás – esetén, mert már akkor tisztában voltunk az elkerülhetetlen negatív következményekkel, és ami ennél is fontosabb, egyértelmű volt az uniós előcsatlakozás, csatlakozás bekövetkezése, melynek eredményeként a nagy beruházásokhoz szükséges pénzügyi források is körvonalazódtak. Ezen alapok fogadására készítettük fel a várost. Ez volt a nagy megvalósításunk. Ezt sikerült 2004. után nem kihasználni. Ha csak az ECHO Inkubációs központ felszámolását említem, az eddig okozott anyagi veszteség felmérhetetlen. Arról nem is beszélve, hogy ma 2017-ben mit jelentene önöknek a 17 éves tapasztalattal, kapcsolatrendszerrel rendelkező fejlesztési központ az alakulóban lévő fejlesztésekért felelős csapattal szemben.

Léptünk viszont 1992–1998. között, nagyságrendileg kisebb tevékenységek esetében. A megyében az elsők között, ha nem elsőként adtunk ki szolgáltatást gyergyói vállalkozásnak. A piaci tevékenységet kétszer versenyeztettük. Az első szerződést két év után fel is bontottuk. Igaz, nem fűtésszolgáltatás-szintű, de elemeiben hasonló nehézségek miatt. Másodszor 1998-ban a SPORT-MANAGEMENT RT-nek adtuk használatba. Ekkor a követett cél a jégkorongsport fenntartása és fejlesztése volt a Gyergyói-medencében. Ugyanakkor a 2000-2004-es mandátum alatt, partnerségi szerződés alapján a NATURLAND alapítványnak engedtük át a Gyilkostónál a tóparti tevékenységet és a csónakáztatást.

Röviden még egy megkerülhetetlen tényezőről, az írott és elektronikus médiáról. Városunk a jó értelembe vett ellenzéki média nélkül maradt részlegesen 2004-től, teljesen 2008-tól. Ezzel szemben az önkormányzati kommunikáció szinte hibátlan teljesítményt produkált.A felvázolt két tényező együttesen eredményezte, hogy a gyergyói polgárok csak a szakszerűen kozmetikázott megvalósításokról láttak, hallottak .Esélyt nem kaptak a tisztánlátásra. Ennek megfelelően lassan hátradőltek, a kényelmesebb változatot követték. Elfogadták, hogy az ügyeskedő városvezetés meg fogja oldani a problémákat. Mára igazolódott, hogy tévedtek.

Hogy mi maradt ki és miért? A választ a leköszönt testületeknek és a városvezetőknek kell megadniuk. És nem utolsó sorban, ha felvállalják, önöknek. Azért fogalmazok feltételes módban, mert a nagy összeborulás eredményeként ez megtörténhet. Ha megtörténik, marad a nagy kérdés, hogy tudnak jódöntések születni?

Elnézésüket kérem, hogy a néhány mondatra tervezett elmélkedés a múltról ilyen hosszúra sikeredett. De bármenyire furcsán hangzik is, elsősorban önökért tettem. Mint a városért felelősen dolgozni akaró fiatal csapatnak, a minél több információ garancia a tévedések esélyének csökkentésére.

A „hogyan továbbról”, természetesen, ahogy én látom:

A mindenkori városvezetésnek, így önöknek is, a kampány végeztével, a mandátum elején nyíltan vállalni kell:

Egy közösen felállított prioritás-csomagot és a benne foglaltakat, melyek kivitelezéséért politikai, etnikai, vallási, gazdasági hovatartozásától függetlenül felelősségteljesen dolgoznak.

A teljesség igénye nélkül néhány javaslat a csomagba:

A közösségformálás szerepének felvállalása.

A közös ünneplés mintájára, meg kell, találjuk az utat az összehangolt közös munkára, cselekvésre.

Egyetlen fogódzó, az„összefogás” marad a falvak, községek, kisvárosok polgárai számára. A körvonalazódó politikai, gazdasági helyzet kilátástalanságát, ingatagságát megtapasztalni nem kell tudósnak lenni. Összefogni, nem valaki, vagy valami ellen, hanem elsősorban egymásért és egy egészséges mellérendeltségen alapuló együttműködésért, az éppen hatalmon lévőkkel és képviseletünkkel.

A fentiek szellemében a közösségformálás szerepének felvállalását tartom az önkormányzatok legnagyobb kihívásának az elkövetkező évtizedekre.

Tudatában vagyok, hogy a városvezetés számára ez nem egy hálás feladat. Magában hordozza akár a bukás veszélyét is. Nem összehasonlítható a szavazgatással, a pénzosztogatással ,egy-egy majd szavazatot is hozó ügyeskedéssel. Kemény, kitartó, áldozatos munkát igényel.

A teljesség igénye nélkül, konkrétan a szövetkezések, érdekképviseletek, termelő-fogyasztó közötti viszony stb. körüli teendők rendszerbe foglalására gondolok.

Az önkormányzat meg kell teremtse a rendszer működésének feltételeit. Rendszer, mely biztosítsa minden meglévő képviselet függetlenségét, tevékenységük összehangolását. Hozzájáruljon új szövetkezési formák létrejöttéhez. A termelő, fogyasztó közötti viszony új alapokra helyezéséhez. Egy működő, foglalkoztatásokat is felvállaló szociális háló kialakításához stb.

Ezekről sürgősen beszélni kell. Ha beszélünk, akkor van esélyünk kimozdulni a holtpontról. Ez nem mást jelent, mint egyre több ember számára esélyt a lehetőségek tisztábban látására. És nem utolsó sorban az emberek közötti kötelékek erősödését. A városvezetésnek pedig rengeteg megoldott problémát, melyeket a felduzzasztott önkormányzati dolgozókkal sem fog tudni soha megoldani.

Szakértői csoport kialakítása országos és nemzetközi pályázatok követésére, lehívására, kivitelezésére.

Véget kell vetni a szimpátia alapján történő pénzosztogatásnak, egyszóval a költségvetés szétdarabolásának.

Ez csak a politikusoknak jó szavazatszerzésre. Összességében többletkiadással jár, és lassítja a város fejlődését. 

Ezzel szemben egy jól meghatározott közép-, és hosszútávú stratégia mentén, éveket áthidaló stratégiai elgondolás kell uralja a költségvetést. Kellő körültekintéssel, sok munkával meggyőzhető a közösség az időbeni eltolódások felvállalásáról.

Igen, mert a tűzoltómódszerekkel ellentétben a közép- és hosszútávon való gondolkodásnak óhatatlanul meg van az a ,,hátránya”, hogy kizárja a felelőtlen ígérgetés, a félretájékoztatás lehetőségét.

Közpénzek elhasználásának átláthatósága.

Istenadta joga a közösség minden tagjának, hogy hozzáférjen minden költségvetéssel kapcsolatos adathoz.

Kötelező módon fel kell hagyni az elmúlt mandátumok gyakorlatával, a beruházások szétdarabolásával. Ha a sürgősség, vagy a bürokrácia kikerülése úgy kívánja, egyszóval, ha bizonyítottan jobb a városnak a szétdarabolt változat, akkor nyilvánosan, versenytárgyalást kiírva történjen az odaítélés.

Reális versenyhelyzet megteremtése, és külsős szakemberek bevonása nélkül ne szülessen egyetlen szerződés se. Ezt semmilyen törvény nem tiltja, csak akarni kell.

A saját pályázati kiírásaival az önkormányzat helyzetbe tudná hozni a különböző nagyságú cégeket – megfelelő kategóriájú munkára, megfelelő nagyságú cégek jelentkezését fogadva.

Ezzel kizárhatja az önkormányzat, hogy minden munkát csak egy-két nagyobb cég nyerjen meg. Ezzel egyidőben hozzá segítené a kis cégeket, hogy újabb pályázatokon referenciaként használják az önkormányzatnál nyert munkálatot.

A város által szervezett közbeszerzésekre kötelező módon meghívást kapjon néhány személy (közintézmények, civilszféra, független szakértők stb. köreiből), kiknek nevesítését a megfelelő intézmény, szervezet végzi. Ez a lépés lenne többek között a garancia arra, hogy a DNA és más ellenőrző szervek munka nélkül maradnának Gyergyószentmiklóson.

A közszolgáltatások helyzetének a rendezése.

Igaz, ez a feladat már egy kicsit az „elveszett fejsze nyele”, ahogy mondja a székely közmondás. Miután a városgazdálkodási RT-t kitartó és következetes munkával sikerült felszámolni, a szolgáltatások terén az adott helyzet napról napra változhat. Ezért jelen pillanatban nem látok végleges, azonnali megoldást. Azért viszont mindent meg kell tenni, hogy a szolgáltatások lehetőleg a város működtetésébe visszakerüljenek.

Követve 2009-től a történteket, meggyőződésem, hogy legalább kényelmetlen, de akár lehetetlen is lehet a jelenlegi vezetésnek a partnerekkel való érdemi szembehelyezkedés.

Viszont, ha ez nem tud megtörténni, akkor gazdasági, pénzügyi szempontból csak vesztesként kerülhet ki a város.

A fentiektől függetlenül a szolgáltatások helyzetének részleges, de akár teljes rendezésére is van halvány esély. Ez nem más, mint a pozitív diszkrimináció alkalmazása Gyergyószentmiklós város esetében. Ehhez a politikum támogatása szükséges. Támogatásukkal, áldozatvállalásukkal, a megyei költségvetés, a kormánytartalékok, a költségvetés kiigazításokból történő átcsoportosításokkal lefaraghatók hátrányaink. Mivel a megyei, az országos vezetés évtizedeken keresztül tétlenül nézte botlásainkat, sőt ebből fakadó gyengeségünket kihasználva feláldozta városunkat, majd eszközként használta egyéni- és csoportérdekeik elérésére, ennyivel mindenképp tartozik városunknak.

Néhány megjegyzés az eltelt több mint fél év történéseiről:

A leírtak alapján egyértelmű, hogy az induláskor elmaradtak a leglényegesebb momentumok: az elemzések,az értékelések, és az ezek alapján történő következtetések levonása. A prioritások felállítása, ezek vitára bocsájtása. Ezt első sorban a testület összehangolt munkájának a segítése érdekében kellett volna megtenni. Adminisztrációba lépésem kezdetén,az általam megtapasztaltak alapján meggyőződésem, nincs  ahogy összefüggéseiben tisztán lássa a testület minden új tagja, hogy mi is történt és történik valójában.

Fontosnak tartom és örvendek annak a lendületnek, optimizmusnak, mellyel el kezdett dolgozni az új városvezetés.

Ez garancia, legalábbis ebben a pillanatban, hogy sok apró probléma megoldódik városunkban.

A nagy horderejű problémák esetében jó látni, hallani a fűtésszolgáltatás visszavételére történő tevékenységről.

Örvendek a Polgármester Úr határozott kijelentéseit hallgatva, miszerint 2017. a pályázatok éve lesz. Igaz, ha 2008-ban lett volna ennyire határozott…,de jobb később, mint soha.

Viszont, nem tudok örvendeni annak, hogy a fűtésszolgáltatás kapcsán jogi képviselet szerződtetésére költ az önkormányzat. Költeni, véleményem szerint, egy hatósági jogosítványokkal rendelkező szakértői csapat felfogadására kellett volna. Felméréseik alapján végre tiszta vizet lehetne önteni a pohárba, mennyit ér ma a rendszer a 2010-ben szerződésbe foglaltakhoz viszonyítva.

Ez lenne a lényeg, mert a költségvetés megterhelésének csökkentése, valamint a szolgáltatási ár (a lakóság által fizetendő gcal ár) normalizálása ezen reális érték nélkül nem megoldható, szolgáltatótól függetlenül.

Itt megállok, annak reményében, hogy írásom kritikai hangvétele ellenére nem ellenségképet alakít ki a személyemről, ahogy történt 2004., valamint 2009-ben. Habár istenigazából nehéz megítélni, hogy mi is történt 2004., valamint 2009-ben, mert senki, semmilyen véleményt nem nyilvánított, megnemtörténtként   kezelték megkeresésem.

Ha ez így van, akkor tudjuk folytatni a párbeszédet, és együtt keresni a megoldásokat: hogy tud városunk újra a medence igazi, gazdasági,kulturális, szellemi központja lenni? Dönteni az iparosítás a kisipar,a bedolgozó bérszolgák? a turizmus? a minőség-mennyiség követése a mezőgazdaságban? a háztáji gazdaságok létjogosultsága?stb. stratégiájáról.

Gyergyószentmiklós                                                     Tisztelettel

2017 február 15.                                                             Pál Árpád

Levelek 2004, 2009-ből - klikk ide