Hozott
maradandó változást mindennapjainkban Húsvét üzenete? Tettem fel a kérdést tavaly, ünnep
után. Az általam megfogalmazottak szellemében a gyakorlat azt igazolta, nem.
Három éve indítottam a közösségi
oldalam, a megtekintők számával nagyon meg vagyok elégedve. Az eredményesség
hiánya lehangoló, elszomorít. Ha nem volnék egy sorsedzett, közösségünk
jövőjéért önzetlenül tenni akaró, makacs felszegi, ma akár el is köszönhetnék.
Nem ezt fogom tenni, ma is továbblépek.
Az idei húsvét után további
kérésekkel, de keményebb megfogalmazásban, fordulok önökhöz. Teszem ezt az
ébredés reményében. Igen, a Csipkerózsika-féle varázslatnak, álomnak vége kell
szakadnia.
Tudatában vagyok annak, hogy
felvetéseim, megfogalmazott kéréseim nagyon sok munkáról, kevés pénzről,
esetenként önkéntességről szólnak.
Ezt összeegyeztetni a
gyakorlattal, ami ma történik városunkban, valóban őrültségnek tűnhet sokak
számára. A közösség formálásának módszerei a változás után korlátok közé
szorultak: rendezvények, találkozók, fórumok stb. Létjogosultságuk,
közösségformáló szerepük természetesen elvitathatatlan, és folytatódniuk kell.
De végre azt is tudomásul kell venni, hogy ma már csak ennyi messze nem
elég.
Újkori demokráciánk több
mint negyed évszázada után a közös ünnepségek, szórakozások és mindennemű
rendezvények mintájára kötelezően el kell kezdődjön a közösségért vállalt és
végzett munka.
Ezt próbáltam a magam módján
érzékeltetni az ünnep előtt közzétett felhívásban. Merem remélni, hogy csak az
ünnepre való készülődés volt az oka a nagymértékű közömbösségnek, mely övezte a
felhívást. Ezért most nem teszek mást, mint újra figyelmükbe ajánlom a http://www.palarpad2015.blogspot.ro
közösségi oldalamon, 2018. március 26-án közölt írásomat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése