EGYÉN–CSALÁD–KÖZÖSSÉG BOLDOG ÚJ ÉVET MINDANNYIUNKNAK!

Az új esztendő első bejegyzésének mottója: ÉBRESZTŐ!

Alapját az utolsó bejegyzésemben megfogalmazott kérdés képezi.

A közösségformálás legfontosabb elemére, a közösségért önzetlenül vállalt, összehangolt munkára mikor kerül sor? Érthetőbben: mikor kezdünk el dolgozni?

Hogy mire is kellene ráébredni? Elsősorban arra a sok apró lehetőségre, amelyek rendelkezésünkre állnak, csak jó szándék, akarat kell hozzá, és máris tettünk a közösségért. Néhányat említenék. Lakás, tömbház és környéke, az utca ránk eső részének tisztán tartása. Sepregetés, hóeltakarítás, gyomtalanítás, fűnyírás,és természetesen díszítés, virág a tömbház, a lakás előtt, az ablakban,a kerítésen.

A fentieket összefogással megvalósítva máris hozzájárultunk mindannyiunk közérzetének javításához. Nem beszélve a vendégeinkre  gyakorolt pozitív hatásról. Ily módon enyhíthetjük valamelyest például az infrastruktúra hiányosságait. Mindez minimális anyagi ráfordítással és munkával megvalósítható, azonnal életbe lehet léptetni, és az eredmények rögtön jelentkeznek, velük együtt az elégtétel is.

A fentiekkel ellentétben azonban továbbra is járható a ma gyakorolt sehova nem vezető út.Ez nem más, mint a „mindenki hibás csak én nem”mentalitás tovább virágoztatása.

Mivel mindkét út járható a választásunk döntő fontosságú. Az örökös hibakeresői szerepet választjuk, vagy példát mutatunk mindazoknak, akik valóban felelnek és bűnösök mindazért, ami a várossal történt és történik. Bármeddig kerülgetem a megoldás nyitja csak a kérdésben marad: kényelem vagy munka?

Vallom, hogy időtálló kapcsolatrendszert közösségeken belül csak a közösségért közösen végzett munka tud kialakítani. Minden más,akár a kulturális és sportrendezvények, a találkozók besegítenek, fontosak, de szerepük másodrendű.

Nem zárhatom jegyzetemet bocsánatkérés nélkül mindazoktól, akik már teszik mindazt, amiről beszélek, mert nem kevesen vannak és ugyanakkor köszönöm nekik tevékenységüket. Kérésem feléjük, hogy adjanak esélyt az együttműködésre,jelezzék együttműködési szándékukat. Köszönöm.

Írás a Facebook-ról 2019 jan. 5  

Örvendetes, hogy kezd igazi telünk lenni. Ez azt is jelenti, hogy a havazás, ólmos eső okozta kellemetlenségekkel továbbra is számolni kell. Már ha valamilyen csoda folytán az újév nem hozza a várva várt változatot és ki nem takarítjuk a város utcáit, járdáit minden havazás után. Amennyiben továbbra sem ez az a pillanat, és a város vezetés nem képes kipucoltatni, mi lakók pedig nem vagyunk hajlandók engedni kényelmünkből akkor bár a valamikor még létező homokos ládákat a közterületekre tessék visszahelyezni, hogy aki óhajtja, bár sózni tudjon. Amúgy nem nagyon rég Pozssony utcáin láttam egy egyszerű, de szerintem nagyszerű és bárhol alkalmazható módszert.

Két személy egy kosár homokkal, kezükben szűrőféleséggel járták Pozsony járdáit és ahol kellet ott sóztak. Ennyit mi is megtehetnénk a balesetek elkerülése végett.